Az én alternatív Harry Potter történetem - 13. Kard ki kard

- Párban, egymás ellen fognak párbajozni – zendült Piton hangja. – Rendes küzdelmet szeretnék látni, elvárom, hogy mindenki a legjobb tudásának megfelelően teljesítsen, és ne féltsék egymást. Lehetőleg a főbenjáró átkok és a sötét varázslatok elhanyagolásával – nézet végig a kis társaságon, akik egymás mellett ültek egy-egy széken a fal mellett. – Én fogom indítani a párbajt, és amikor azt mondom elég, abbahagyják, világos? – a kérdésére mindenki bólintva válaszolt.
A teremben ott volt még Sirius, Mordon, Lupin, Tonks és Kingley Shacklebolt, akik a megmérettetés után véleményt mondanak majd, valamint a Weasley szülők, Mrs. Malfoy, az ikrek, és még Alen is jenen volt.
A helyiség középső, hosszanti része lesz a párbajozók területe, de a nézőket egy pajzs védi majd meg az esetlegesen elkóricált igéktől.
- A párokat tudásuk szerint osztottuk párba – folytatta a bájital szakértő. – Először Mr. Potter és Mr. Malfoy kezdi, Miss Granger Mr. Weasleyvel, és utána Miss Weasley Miss White-tal. Ezek után kerülhetnek feljebb vagy akár lejjebb a ranglistán – mosolyodott el gúnyosan. Majd intett Draconak és Harrynek, hogy kezdhetik a párbajt.

A két fiú egymással szembe állt, feltartották a pálcát, majd megfordultak és három lépés után záporoztak is az átkok.
A fiúk non-verbálisan lőtték a különféle átkokat, ártásokat és rontásokat. Már kis idő elteltével észrevehető volt, hogy bizony Harry állt nyerésre.
Lily ámulattal figyelte, hogy a fekete hajú fiú egyszerre két vagy három átkot is képes volt a Malfoy fiú felé küldeni, és volt, amikor ezeket kombinálta is.
Draco is ügyes, vallotta be a lány, de Harry támadásai miatt jóval több pajzsot kellett megidéznie, ami jelentősen lelassította a fiú mozgását.
A lány látta, hogy a szőke hajú fiú bedühödött, és több nagyon erős átkot zúdított az ellenfelére, amik ellen Harry egy buborékszerű pajzzsal védekezett.
A lilás színű védőburok Draco minden átkát kivédte, így Harry újabb támadást indíthatott, amire a tejföl szőke hajú fiú nem számított. Nem maradt ideje pajzsot vonni, csak elugrani a színes fénycsóvák elől. Az egyik kábító átok azonban mégis eltalálta, és a földre rogyott.
Lily ismert a pajzsot, amit Harry használt. A Diligo Intego-t Albus bácsi tanította meg neki, és kíváncsi volt, hogy a fiú honnan ismerte ezt a szeretetből táplálkozó védelmet.
A lány figyelmét azt sem kerülte el, hogy Sirius milyen büszkén húzta ki magát keresztfia remek teljesítményére. A többiek is megdicsérték, és megjegyezték, hogy a kombinált átkok és a szereteten alapuló varázslatok Harry erősségei.
- Nem semmi Harry tudása, igaz? – suttogta Ginny Lily fülébe.
- Bizony. Engem is simán legyőzne egy párbaj során. De Draco is nagyon jó képességű varázsló, bár azért kíváncsi lennék, vele milyen eredményt érnék el.
- Párbajozni akarsz Malfoy-jal?
- Miért ne? Sőt, már meg is történt egyszer, de annak nem mi vetettünk véget – húzta el a száját Lily az emlék felidézése után.
A két fiú kisebb nagyobb vágásait és zúzódásait Kate szakszerűen ellátta, és ők is lepihenhettek a nekik fenntartott ülőalkalmatosságokra, hogy ezúttal Hermione és Ron párbaját figyelhessék meg.
Lily megállapította magában, hogy Hermione erőssége a sok varázsige ismertében rejlett, de gyengesége is ebből adódott. Néha látszott rajta, hogy hezitált, melyik varázslatot alkalmazza, míg Ron kevesebbet, de lényegesen erősebben tudta repíteni átkait, viszont a lánnyal ellentétben hangosan mondta ki a varázslatokat.
Már mind a ketten erőteljesen ziháltak, mikor Hermione hátráltató ártást, míg Ron bénító átkot küldött a lánnyal egyszerre, s végül mindkét varázslat célba talált, így a vége döntetlen lett.
- Weasley, mikor tanulja már meg befogni a száját? Granger pedig ha kevesebbet gondolkodhatna, és többet járhatna a lába, akkor jobb eredményt nyújthatott volna – korholta le őket Piton, majd a helyükre küldte a két igencsak fáradt fiatalt.
- Most jöhet egy unalmasabb párbaj Miss Weasley-től és Miss White-tól – gúnyolódott cseppet sem meglepő módon. Az viszont újdonságnak számított, hogy Lily nem vágott vissza, helyette csak egy mindent tudó mosollyal vette tudomásul a férfi szavait.

Mikor a két lány felkészült, sok sikert kívántak a másiknak, majd Lily hagyta, hogy Ginny kezdje a támadást.
- Capitulatus! – hangzott is rögtön, amit az idősebb lány egy egyszerű Protego pajzzsal hárított.
Lily nagyon is jól tudott non-verbálisan varázsolni, azonban esélyt akart hagyni Ginnynek, hogy tudása legjavát mutathassa meg.
Egymást követték a gumiláb rontások, lefegyverző bűbájok, taroló és hátráltató ártások. A Weasley lány végül bevetette a híres rém-denevér rontását is, amit Lily természetesen nem engedett célba érni, és egy gyors kábító átokkal lezárta a párbajt, majd a terem másik végére sétált, ahová kábult barátnője zuhant, és egy Stimula-val fel is ébresztette őt.
- White marad. Mr. Weasley, jöjjön! – adta ki az utasítást Piton.

A Ronnal való harc már izgalmasabb volt. Lily még itt sem hangtalanul varázsolt, de mivel nemrég megfigyelte a fiú taktikáit, nem volt túl nehéz dolga. A próbán ismét Lily győzött, amin a fiú nem győzött csodálkozni.
- Láttátok ezt? Simán levert a csaj, és még csak meg sem izzadt!
- Te is ügyes voltál, Ron – vigasztalta Hermione.
Lily azonban csak fél füllel figyelt rájuk, végig Pitont nézte, aki egy intéssel magához hívta keresztfiát, és valamit a fülébe súgott, mire a fiú bólintott.
A lány kicsit izgult, de nyugalmat erőltetett magára.
- Valamit nem fejeztünk be White. Emlékszel? – szólt felé a szőke fiú.
- Nem felejtettem el, ne aggódj – válaszolt a lány.
- Akkor lássuk, ki a jobb! – mondta Draco, és nemsokára kezdődött is a párbaj.
Most azonban Lily indította az első támadást, ráadásul non-verbálisan, a nézők nagy ámulatára. A fiú azonban nem lepődött meg, mert az első párbajukkor is így harcoltak egymással.
Megállás nélkül repültek a különböző színű átkok. Draco kicsit sem finomkodott a lánnyal, de ő sem a fiúval.
Lily a tarolással és a kábítással próbálkozott, de ellenfele könnyűszerrel kivédte azokat, és sötét varázslatokba áthajló átkokat küldött a lány felé, miközben Lily észrevette, hogy legilimentálni próbálják, és ez egy pillanatra kizökkentette.
A fiú csonttörőjét gond nélkül kivédte a vörös hajú, de a számára ismeretlen Sectusempra ellen már nem maradt ideje védekezni, és az átok súrolta a bal vállát, így egy széles vágást ejtett a lány bőrén.
Lily már értette, miről diskurált Piton a fiúval.
Draco a győzelemben bízva már a lefegyverző bűbájt lőtte Lily felé, de a lány az utolsó pillanatban pálcáját a felé közelgő bűbájra szegezte.
- Domus Capitulatus! – kiáltotta hírtelen a lány, mire a fénycsóva visszafordult és Dracot vette célba.
A fiút meglepte ez a hirtelen változás, így késlekedve bár, de oldalra ugorva kikerülte saját bűbáját. Lily ezt kihasználva átvette az irányítást, és sorra lőtte varázslatait, amik a szőkét is megtépázta kissé.
Draco arcán egy apró vörös vágás éktelenkedett, amit Lily egyik félig-meddig kikerült átkának köszönhetett. Ezen kívül a lábán súlyosabb sérülések voltak lány nyílszerű támadásaitól.
A két fiatal már teljesen kifáradt, a mozgásuk is lelassult, amikor Piton idegesen felcsattant.
- Elég volt! Semmire se juttok egymással – mennydörögte a férfi türelmét vesztve. – Draco, elmehetsz, White marad!
- Igazán leszokhatna már a legilimentálásomról! – csattant fel dühösen a lány, miközben fáradtan a földre dobta hátsóját.
Kate rögtön mellette termet, és egy pár gyógyító varázslattal rendbe tette a vállán lévő sebet, bár a helyén még egy ideig kellemetlen szúrást érzett a lány.
- Köszi – mosolygott Lily hálásan.
- Nincs mit, már igazán megszokhatnád – válaszolta Kate is mosollyal az ajkain.
- Ezt igya meg! – dugott Lily orra alá egy lombikot Piton, mikor Kate elment.
- És miből gondolta, hogy ezt megiszom? – vonta fel a szemöldökét.
- Felőlem ilyen fáradtan is párbajozhatunk – felelte nyugodtan a tanár, olyan hangerővel, hogy a többiek ne hallhassák meg.
- Maga párbajozni akar velem? – kérdezte Lily egy kis döbbenttel a hangjában.
- Hihetetlen, milyen gyorsan felfogta a lényeget, kisasszony – gúnyolódott szokásához híven a férfi. – Vagy talán fél kiállni ellenem?
- Elfogadom a kihívást – vágta rá egyből a lány, majd kikapta a felé nyújtott bájitalt Piton kezéből, és a tartalmát gyorsan legurította a torkán. Pár pillanat múlva felfrissültnek érezte magát és minden fáradtság tovaszállt a testéből.
Piton már elfoglalta a helyét és a védőpajzsot is maguk köré vonta, így Lily is felállt.
- Mit művelsz már megint, Piton?! – szólt rá Sirius, mikor észrevette, mik a szándékai a lánnyal.
- Aminek látszik – válaszolt higgadtan, miközben meghajolt a lány előtt, és már lőtte is az átkait.
Ám azok olyan erősek voltak, hogy Lily a pajzsaival együtt mindig hátratántorodott, egészen a falig, és mikor a lány pajzsa szertefoszlott Piton még akkor is szórta átkait, amik elől a lány csak félreugrani tudott.
- Hagyja abba – ordította túl a hangzavart Alen Lilyért aggódva. A védőpajzshoz ment, de az nem engedte közbeavatkozni őt.
Többen is felszólaltak a lány védelmében, de a férfi meg se hallotta őket, tovább folytatta ostromát.
- Diligo iontego! – kiáltotta a lány, mire ugyanaz a gömbszerű pajzs jelent meg Lily körül, mint Harrynek. Épp időben, mert a háta mögött a falba csapódott átkok miatt nagy darabokban hullani kezdett a vakolat, de így azok nem érhették el őt.
A vörös hajú szusszantott kettőt, majd összeszűkült szemmel támadásba lendült.
A pajzsa kivédte Piton átkát, majd a pajzs védelme alól kibújva egy határozott pálcamozdulattal visszairányította a férfi következő támadását, amit ő persze gond nélkül kivédett.
- Fem avis sampum! – kiáltotta ismét a lány, de most varázspálcájával nem Pitonra, hanem az Alen által elhagyott székre mutatott, ami pillanatokon belül madárrajjá változott és rögtön a férfi felé repültek.
- Aquaictus! – szólat meg ismét a lány, mire Lily pálcájának végéből egy vékony vízsugár indult útnak egyenesen a tanár sebes, már madaraktól mentes arcába.
Tettét a pajzson kívüliek – főleg a Weasley ikrek – hangos éljenzéssel és tapssal jutalmaztak.
- Lám lám, nem csak pajzsok használatára képes? – szólt felbőszülve Piton.
- Tetszett? Ezt se magától tanultam! – válaszolt ingerülten a lány, majd újabb támadást intézet a férfi ellen.
Lily beleadta minden tudását, de egy cseppet sem volt kérdéses, ki állt nyerésre.
Piton kíváncsi volt, hogy milyen természeti erő megidézésére képes még a lány, így egy szélörvényt indított felé.
Ezt a megmozdulását a többiek kiabálásokkal, szitkozódásokkal véleményezték, és a férfi már majdnem visszavonta a hatalmas szelet, ami Lily felé süvített.
Úgy tűnt, hogy teljesen leblokkolt, majd pálcáját előreszegezve egy hangos kiáltás hagyta el a lány száját:
- Diobolus ignis! – mire a pálcájából is egy ugyanolyan szélörvény tört ki, mint Pitonnak, csak azt tűzzel kombinálta.
Mikor a két varázslat találkozott, Lilyhez már túl közel volt, és a kettő megszűnéséből keletkező erőhatás következményeképp a lány a fal romjai közé repült, míg Piton épp csak megtántorodott, és elugrott a még mindig felé tartó tűzcsóva elől.

(Írói megjegyzés: a történetben lévő varázslatok közül néhány saját szerzemény.)